Szükségszerű szünetek

Pontosan nem is tudom mennyi idő telt el "mozgásmentesen", ha lehet így fogalmazni. Talán egy év.
Persze túlzás lenne azt állítani, hogy nem sportoltam semmit, csak jelentősen lecsökkentettem a mennyiséget, eleinte természetesen nem tudatosan. Anno beszedtem egy rotátorköpeny sérülést, húzódást, gyógytorna lett a vége, így visszatekintve rengeteget profitáltam belőle. Ez a sérülés fokozatosan, de megtanított az alázatra, arra, hogy érdemes feszegetni fizikai határaimat, persze csak ésszel. Nem gondoltam volna, hogy egyszer ilyet fogok írni, de: hálás vagyok a rotátorköpeny sérülésemért.

Persze más testi-lelki-szellemi folyamatok is zajlottak a háttérben. Egyszerűen nem találtam meg az örömömet a mozgásban. Nem élveztem a fizikai kihívást, kedvetlenné váltam még a kettlebellezés gondolatára is.
Egyedül a futás jöhetett szóba. Futni bizonyos szempontból számomra olyan, mint a meditálás. Felfrissít, kikapcsol, tisztára mos. Imádom azt az állapotot - legalábbis nálam előfordult már többször - , amikor futás közben tudatosan kikapcsolom az agyamat. Gondolatok természetesen ilyenkor is cikáznak, de nem "ragadom meg" őket, azt sem hagyom azért, hogy ők "csimpaszkodjanak belém", egyszerűen csak: ahogy jöttek, úgy el is hagyják a fejemet. Nincs erőlködés, nincs görcsösség, nincs elvárás, csak lazán rovom a métereket, kilométereket. Közben a gép, amit hajtok, engedelmesen teszi a dolgát.

A másik mozgásforma, ami akaratlanul is a szívemhez nőtt, az a jóga. Fel kell hozzá nőni. Aztán azon kapod magad, hogy akarva-akaratlanul is, de olyan mértékben beépül mindennapjaidba, hogy már a thai box edzések előtt is bizonyos jógaelemekkel nyújtasz. Igen, a jógához meg kell érnie az embernek. Mint, ahogy oly' sok minden máshoz is az életben.

A "lustálkodás" időszaka hasznosan telt. Pihentem, olvastam, rengeteg filmet néztem. Elmerengtem, szép és helyenként nem túl kellemes, mégis tapasztalati szempontból nézve elkerülhetetlen belső utazásokat tettem magamban. Hálás vagyok érte, hogy szembesítettem magam végre néhány olyan alapvető jellemhibával, amelyeket próbáltam elkendőzni még magam előtt is. Sokan segítették akarva-akaratlanul is ebbéli tevékenységemet, és amikor igazságos, kemény, de egyúttal szívből jövő szeretettel teszik mindezt, ott sok mindent nem tehet az ember: álmélkodva leengedi a pajzsfalat, a lándzsa hegyét a földnek szegezi, és rábólint a változásokra. Meg-meginogva, de azért hajlandó lesz végre megindulni a helyesnek vélt úton.
És a kis eszmefuttatás végére. Nem téríteni akarok, a hit mindenkinek a magánügye.
Amikor azon kapod magad, hogy Isten az egyik este leül az asztalod mellé csak úgy, két dolgot tehetsz:
- megkéred, hogy ne zavarjon. Elmegy. (de úgy teszi mindezt, hogy közben a háttérben marad, nem zavarva téged.) Vagy.
- jó házigazda módjára megkínálod teával és fokhagymás pirítóssal, valamint megkéred, hogy maradjon, amíg kedve tartja. Maradni fog, idővel barátoddá válik. De ez hosszú folyamat.

Én az utóbbi opciót választottam. Nem bántam meg. Egyház tagja nem leszek, talán nyugodtan ki is jelenthetem, hogy soha.

Na, de mivel is töltöm mindennapjaimat!  

Újra mozgok. Így néz ki egy átlagos hét.
- hétfőn és szerdán: thai box. Hamarosan csatlakozok a pénteki edzésekhez is, de egyelőre még úgy ítéltem meg, hogy bőven van hova fejlődnöm, így a pénteki haladó csoportot nem terrorizálom még. Thai boxnak szentelek egyébként egy külön bejegyzést a közeljövőben.
- kedd-péntek-szombat: saját tapasztalataim alapján összeállított, összeollózott, összelopott, körökre osztott, változó intenzitású, szabad testsúlyos vagy éppen eszközös gyakorlatsorozat(ok). Ha valakit érdekel, szívesen szentelek pár bejegyzést az edzésterveknek, természetesen részletezve az elvégzendő feladatokat. Mivel nagyjából kihagytam egy évet, a tervek erőssége változó, egy erős, edzésben lévő egyénnek nem biztos, hogy nagy kihívást fognak jelenteni. Természetesen nemtől függetlenül alkalmazhatóak.
- csütörtök: két óra jóga. Köszönöm Maya! :)
- szombat: Anna fürdő. Szauna, gőzfürdő, hideg vizes hűtés, meditálás, nyújtás. Ez a legjobb!
- vasárnap: szigorú pihenőnap.

Amit a reggeli rutinba építgetek be:
- Öt tibeti gyakorlatsor.
- hasi légzést és összpontosító készségek javítását célzó gyakorlatok.
A kettő együtt kb. fél órát "vesz el" az életemből. És legalább ennyivel meg is hosszabbítja az élettartamomat. :)

Így hirtelenjében ennyi. Szép napot!