Mindig van egy erősebb kutya!

Családomnak, Szeretteimnek...

Palpatine utálta ezt. Minden évben ugyanaz. Itt ül a folyosón, várja az asszisztens hölgyet, egy csomó fölösleges vizsgálat, elpazarolt idő. Hujj, csak lennék már túl rajta!
- Vader Nagyúr! Befejeznéd ezt a föl s alá mászkálást?! Az idegeimre mégy!
- Igen Mester! Leülök, köhkúúúh.

A rendelő robotajtaja szélesre tárult, majd egy kedvesen mosolygó nővérke lépett ki rajta. A fene, de kis csinoskák vagyunk! Darth Vader és Palpatine leplezetlen pofátlansággal mérték végig az asszisztens hölgyet, különös figyelmet szentelve bizonyos testtájékoknak. De jó ízlése van a doktor úrnak! A nővérke pillanatnyi zavarán túllépve Palpatine felé fordult:
- Malvina vagyok. A doktor úr várja önt Palpatine Császár!
- Köszönöm Malvina. Ne várakoztassuk meg a doktor urat!
Malvina előre sietett, Palpatine pedig visszapillantott Vader Nagyúrra, aki a fekete maszk alatt erősen vigyoroghatott, ökölbe zárt kezén a hüvelykujj az ég felé meredt. Palpatine megengedett magának is egy halvány mosolyt. Belépett egy újabb ajtón, amely mögött a doktor irodája rejtőzött. Hihetetlen nyugalmat árasztott magából a orvosi szoba légköre. A pasztelzöldre festett szoba falain a rengeteg családi fotó mellett néhány igen ritka és értékes festmény lógott, Palpatine idegessége lanyhulni látszott, azonban mikor szeme a szoba sarkában álló vizsgálóberendezésekre tévedt, újból a menekülési vágy fogta el. A doktor magabiztos, mégis kedves hangja rángatta vissza a valóságba:
- Örülök, hogy eljöttél Palpatine! Foglalj helyet, gyorsan fogunk végezni, ígérem!
- Köszönöm! Az jó lesz.
- Tehát, akkor megkezdjük az éves kötelező munkahelyi orvosi kivizsgálást. Lássuk csak mi jött a laborból! Hmm, érdekes, érdekes...

Mindig ezt csinálja! Miért csinálja ezt, miért kell hümmögni, meg csóválnia a fejét? Mi van odaírva? Biztos valami halálos betegségem van!

- Hmm, hmm...
- Jaj ne, mondj már valamit kérlek!
- Nyugalom Palpatine! Én sem mondom meg, hogy Császárkodj vagy mi, te se szólj bele az orvoslás tudományába!
- De...
- Nincs de! Punktum! Szóval, a vérkép nem túl jó, van némi vashiányod, de nem vészes, egy kis sport nagyon jót tenne neked! Sportolsz valamit? Jaj, ne is válaszolj, a lézerkardozás nem sport Palpatine, az része csak a munkakörödnek! Mozogj többet! Nagyon sápadt vagy! Nem ártana egy kicsit többet a napon lenned, tudod, a D vitamin miatt! Na, és ez a koleszterin? Mit beszéltünk meg ezzel kapcsolatban?
- Hát, izé...
- Háttal nem kezdünk mondatot! Hogy ülsz ott a széken? Húzd ki magad! Na, azért! Betartottad a diétát? Gondolhattam volna! Mit mondtam neked a gyorséttermekről? Nem lesz ez így jó! Omega 3-at szedni rendszeresen, kerüld a túlfinomított és a zsíros-fűszeres ételeket! Te jó ég! Mit beszéltünk a cukor fogyasztásról! Elképesztő a vércukrod...

Palpatine döbbenten, sápadtan, ledermedve ült. Semmilyen értelmes válasz nem jutott az eszébe.

- Vérnyomás. Hmm, 180/110??? Csoda, hogy még életben vagy! Na, akkor felírunk egy kis nyugtatóval egybegyúrt vérnyomáscsökkentő bogyót. Stresszes a munka, Császár?
- Ő, hát igen...
- Micsoda? Hangosabban és artikulálj!
- Igen. Stresszes.
- Hallottam a pletykákat, háborúzgatunk?
- Ő, hát, izé...
- Mindegy. Szemvizsgálat jön. Állj ide a vonal mögé, aztán fentről lefele haladva olvasd le a számokat, majd a mellette levő sorban a betűket is. Kezdheted!

Palpatine engedelmesen beállt a vonal mögé, majd letakarva az egyik szemét felolvasta a szemvizsgáló tábla számait és betűit:
- 42, 78, 31, 73, 12, 48, 32... a többit nem látom. JE, TC, UH, OJ, FD, LO, TD... hát ennyi.
- Rendben, nem is rossz annyira, de szerintem lassan felírunk egy szemüveget. Vagy kontaktlencsét. Ne hunyorogj! Na, azért.
- Lassan végzünk is. Akkor már csak pár kérdés van hátra. Milyen a székleted?
- Hogy mi? - kérdezte elhaló hangon a döbbent Palpatine.
- Jól értetted a kérdést!
- De-de-de...
- Nincs de! Mindig mondom, hogy ha tiszták a belek, akkor nincsenek szelek. Tehát?
- ŐŐŐ, hát rendszeres.... és normális. - motyogta a teljes megsemmisülés szélén álló Palpatine.
- Palpatine, mondtam már, hogy hangosabban és artikulálva!
- Rendszeres és normális.
- Elég nagy?
- MIIIIII?
- Csak vicceltem, ne hápogj! Istenem, ha látnád milyen képet vágsz. Várj, maradj így, pont itt van a fényképezőgépem. Ahh, kész is van, nagyon pofás lett. Dohányzás és alkohol fogyasztás?

Palpatine megsemmisült és elhamvadt, akár csak az első halálcsillag a biztosítási csalás tüzében.

- Jól hallottad! Dohányzás és alkohol?
- Vaderrel néha megiszunk egy-két sört munka után, a cigarettáról leszoktam tíz éve. (Bár ezek után vissza fogok szokni, az biztos!)
- Jó, annyit lehet, de azért ne vidd túlzásba. Vaderrel egy vödörrel! Hehe, ez nem is rossz vicc! Akkor már csak a adatlemez kiadása van hátra...

Palpatine felsóhajtott. Végre vége. Csak jusson ki azon az ajtón! Áh, végre itt vannak azok a fránya adatlemezek. A Császár lendületes léptekkel az ajtó felé vette az útját, de az orvos hangja megfagyasztotta benne a vért és gátját szabta a gyors menekülésnek.

- Állj csak meg fiatalember!
- Igen?
- Hívd fel anyádat, mert már egy hete nem beszélt veled, én meg unom az örökös zsörtölődését miattad. Ennyit igazán megtehetnél a kedvemért! Tudom, hogy ez a császárkodás kemény munka, de azért bekapcsolhatnád a kommunikátorod néha. Holnapután elvárunk vacsorára, legalább eszel valami rendeset! Nagyon meg vagy ereszkedve. Mellesleg Morzsi elpusztult, szóval, ha hívod anyádat nyilváníts részvétet. Heh, hogy utáltam azt a bolhazsákot... Na, gyerünk fiatalember! Aztán ésszel háborúzni!
- Igen... Apa!
- Na, tűnés! Malvina, a következő pácienst vezesse be kérem!

Palpatine szervezetében ekkor egy ezer megatonnás endorfinbomba robbant fel, az ajtó felé vette az irányt, de előtte még gyorsan végigsimította tekintetével a falon lógó képeket. Szegény Anya, szegény Morzsi. Kiérve a folyosóra az időközben újra idegesen fel s alá cirkáló Darth Vaderbe botlott.

- Mester! Végre, köhkúúh mondtam én, hogy túl lesz rajta gyorsan! Ugye köhkúúúh, mondtam!
- Vader!
- Igen Mester!
- Fogd be!